A fenntarthatóság egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalati szektorban, különösen az Európai Unió új szabályozásainak köszönhetően. Az EU fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó irányelvének (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) bevezetése jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok számára is.
Mi a CSRD?
A CSRD a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeit szabályozza. Célja, hogy növelje a vállalatok átláthatóságát és felelősségvállalását a környezeti, társadalmi és irányítási (Environmental, Social, Governance – ESG) tényezők tekintetében. Az irányelv kiterjeszti a jelentéstételi kötelezettséget a nagyvállalatoktól kezdve a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) is, fokozatos bevezetési ütemtervvel.
Kinek kell elkészíteni a fenntarthatósági jelentést?
A CSRD fokozatosan vezeti be a jelentéstételi kötelezettséget.
- 2025-től. Azok a nagyvállalatok, amelyek legalább két feltételt teljesítenek a következők közül: legalább 250 alkalmazott, 40 millió euró nettó árbevétel, vagy 20 millió euró mérlegfőösszeg.
- 2028-tól. Minden EU-s definíció szerinti kis- és középvállalkozásra is kiterjed a szabályozás, kivéve a mikrovállalkozásokat.
Fontos megjegyezni, hogy a beszállítói láncban részt vevő kisebb vállalkozások is érintettek lehetnek, ha nagyobb, már jelentéstételre kötelezett vállalatok partnerei.
Miért szükséges a CSRD szerinti jelentés?
A CSRD szerinti jelentés több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír mind a vállalatok, mind az érintettjeik számára.
- Jogszabályi megfelelés: Az irányelvnek való megfelelés elkerülhetetlen a szabályozott piaci környezetben működő vállalatok számára. Az előírások betartása biztosítja a vállalat működésének jogszerűségét és stabilitását.
- Átláthatóság növelése: Az ESG szempontok átlátható kommunikációja révén a vállalatok megbízhatóbb partnerré, vonzóbb befektetési célponttá válhatnak. Emellett a hitelintézetek számára is kiemelten fontos az átláthatóság, mivel a fenntarthatósági kockázatok befolyásolhatják a finanszírozási feltételeket és döntéseket.
- Versenyképesség fokozása: A fenntarthatósági szempontokat előtérbe helyező vállalatok piaci előnyre tehetnek szert, mivel egyre több ügyfél és befektető részesíti előnyben az ilyen cégeket.
- Felkészülés a jövőre: A fenntarthatósági jelentés elősegíti, hogy a vállalatok időben reagáljanak a környezeti és társadalmi kihívásokra, minimalizálják a kockázatokat, és azonosítsák az új üzleti lehetőségeket.
A fenntarthatósági jelentéssel a vállalatok nem csupán megfelelnek az új elvárásoknak, hanem lehetőséget is kapnak arra, hogy felelősen és tudatosan alakítsák saját jövőjüket, valamint hozzájáruljanak a fenntarthatóbb gazdasági rendszer kiépítéséhez.
Milyen előnyei vannak a fenntarthatósági jelentésnek?
- Átláthatóság és bizalom: A nyilvános fenntarthatósági jelentés növeli a vállalat iránti bizalmat a befektetők, ügyfelek és más érintettek körében.
- Versenyelőny: A fenntarthatósági szempontok integrálása a vállalati stratégiába javíthatja a piaci pozíciót és vonzóbbá teheti a vállalatot az üzleti partnerek számára.
- Kockázatkezelés: A fenntarthatósági jelentés segít azonosítani és kezelni a környezeti és társadalmi kockázatokat, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a vállalat működését.
Hogyan készüljünk fel a jelentéstételre?
A vállalatoknak érdemes már most megkezdeniük a felkészülést a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéstételre.
Ez magában foglalja a belső folyamatok és rendszerek felülvizsgálatát, az adatok gyűjtésének és kezelésének optimalizálását, valamint a fenntarthatósági szempontok integrálását a vállalati stratégiába.
Kezdjük a kettős lényegességi elemzéssel!
A kettős lényegességi elemzés az első és legfontosabb lépés a CSRD-nek való megfelelés során. Ez a megközelítés két dimenzióban vizsgálja a fenntarthatósági kérdéseket:
Hogyan hatnak a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) tényezők a vállalat működésére?
Ide tartozik például:
- A klímaváltozás miatti kockázatok, mint például a hőmérsékleti szélsőségek miatti működési nehézségek.
- Az energiaárak növekedése vagy az alapanyaghiány.
- Szabályozási változások, amelyek új költségeket vagy kötelezettségeket jelentenek.
Hogyan befolyásolja a vállalat a környezetet és a társadalmat?
Ide tartoznak azok a hatások, amelyeket a vállalat tevékenysége gyakorol:
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásával a klímára.
- A beszállítói lánc munkaügyi gyakorlataival a munkavállalók életkörülményeire.
- A helyi közösségek jólétére például vízhasználat vagy hulladékkibocsátás révén.
A kettős lényegességi elemzés során a vállalat nemcsak saját belső működését veszi górcső alá, hanem az értékláncát és érintettjeit is, hogy megértse, milyen ESG-kérdések a legrelevánsabbak a tevékenysége szempontjából.
A kettős lényegességi elemzés szilárd alapot teremt a fenntarthatósági stratégia és a jelentéstétel kidolgozásához, biztosítva, hogy a vállalat a valóban releváns témákra fókuszáljon. Ez a lépés a CSRD megfelelésének egyik alapköve, és kulcsfontosságú az érintettekkel való hosszú távú bizalom kialakításában.