A magyar gazdasági térben egyre nagyobb szerephez jut az ESG-megfelelés – a fenntarthatósági elvárások, az átláthatóság és a jelentéstétel ma már üzleti és jogszabályi realitás. Ugyanakkor a hazai vállalatok jelentős része még küzd azzal, hogy megfelelően, pontosan és időszerűen készítse el fenntarthatósági jelentését. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyekkel riportkészítés kapcsán találkoztunk és azt is, hogy mit tehet egy vállalat, hogy elkerülje ezeket.
Mi áll a háttérben: előírások, elvárások, realitások
Noha sokan az ESG-témákat korábban inkább kommunikációs eszközként kezelték (bár kétségtelenül fontos szerepe van ebben is), ma már világos, hogy az ESG-jelentéstétel mögött komoly szabályozói és piaci elvárások állnak. Egy 2025-ös hazai felmérés szerint a vállalatok mindössze mintegy negyede jutott el odáig, hogy az ESG-kockázatok azonosításán túl lényegességi (materialitás) felmérést is végezzen. Ez jól mutatja, hogy a legtöbb cég számára az ESG-jelentéskészítés még korai szakaszban van: sokan nem ismerik pontosan a követelményeket, és gyakran hiányzik a megfelelő módszertan vagy belső felelősségi struktúra.
Ennek következtében még azok a vállalatok is, amelyek elkészítik fenntarthatósági riportjukat, gyakran hibákkal, hiányosságokkal vagy nem kellően megalapozott adatokkal jelennek meg a piacon – ami hátrányos lehet mind a megfelelés, mind a reputáció szempontjából.
A leggyakoribb hibák az ESG adatszolgáltatásban
A hibák jellemzően nem szándékosak, mégis torzíthatják a vállalat fenntarthatósági teljesítményének megítélését. Az alábbi öt kategória segít rendszerezni a leggyakoribb problémákat.
Tartalmi hibák
Sok vállalat jelentése nem a működés szempontjából valóban lényeges témákra épül. Gyakran a könnyen kommunikálható vagy divatos területek kerülnek előtérbe, miközben a tényleges ESG-kockázatok és hatások háttérbe szorulnak. Emiatt a dokumentum nem tükrözi a vállalat valódi teljesítményét, és hiányoznak belőle a világosan mérhető mutatók. Az is előfordul, hogy a vállalat kizárólag pozitív eredményeit emeli ki, így a jelentés nem ad kiegyensúlyozott képet. Mindez a hitelességet gyengíti, és azt az érzetet kelti, hogy a vállalat nem stratégiai, hanem kommunikációs szinten kezeli az ESG-t.
Adatminőségi hibák
A jelentés megbízhatóságát alapjaiban határozza meg az adatok minősége. Gyakori hiba, hogy a vállalatok nem rendelkeznek egységes adatgyűjtési módszertannal, az adatok forrásai nincsenek egyértelműen megjelölve, vagy az adatfrissítések rendszertelenül történnek. Emiatt az egyes évek eredményei nehezen összevethetők, a számítási módok sem mindig átláthatók. Ezek a hiányosságok különösen akkor válnak problémássá, ha a jelentést külső fél – például auditor vagy befektető – vizsgálja, hiszen a pontatlanság gyorsan felszínre kerül, és alááshatja a szervezet hitelességét.
Stratégiai illeszkedési hibák
Sok szervezetnél az ESG-jelentés önálló dokumentumként készül, nem kapcsolódik a vállalat hosszú távú stratégiájához vagy döntéshozatali folyamataihoz. Ilyenkor az ESG-feladatoknak nincs kijelölt gazdájuk, a vezetés bevonása minimális, és az ESG-célok nem jelennek meg az üzleti tervezésben. Az ilyen jelentés gyakran formális, a megfelelés kipipálására szolgál, és nem válik a fejlődés vagy a szervezeti tanulás eszközévé. A stratégiai beágyazottság hiánya miatt a vállalat könnyen elveszíti a lehetőséget, hogy az ESG-t versenyelőnnyé alakítsa.
Formai és kommunikációs hibák
A formai és kommunikációs hibák sokszor abban gyökereznek, hogy a vállalat nem a megfelelő keretrendszer (például GRI vagy ESRS) szerint építi fel a jelentést, vagy nem gondoskodik a tartalom átlátható, logikus szerkesztéséről. A túl általános, narratív megközelítés éppúgy zavaró lehet, mint a túlságosan marketinges hangvétel. Az olvasó – legyen az befektető, hatóság vagy ügyfél – ilyenkor nehezen tudja értelmezni, mire alapozza a vállalat az állításait, és hogyan mérhető a fejlődés. A nem szabványos vagy nehezen követhető forma így a bizalom és a szakmai elfogadottság rovására mehet.
Hogyan kerülhetők el ezek a hibák?
Az ESG-jelentési hibák kiküszöbölése összetett, de megvalósítható folyamat, amely tudatos szervezeti és működési fejlesztést igényel.
A siker kulcsa, hogy a vállalat az ESG-folyamatokat megalapozottan és strukturáltan indítsa el:
- világos felelősségi köröket határozzon meg,
- megalapozott adatgyűjtési és ellenőrzési rendszert vezessen be,
- rendszeresen frissítse és validálja az adatokat,
- a lényegességi elemzést a stratégiai tervezés részévé tegye,
- és az ESG-célokat és KPI-okat beépítse a vállalati irányításba.
Az átlátható, következetes jelentési gyakorlat ma már nem „jó, ha van” kategória, hanem kritikus vállalati működési tényező. A magyar vállalatok számára különösen fontos, hogy ne csak az „eseményeket” jelentsék, hanem a valós teljesítményt is mérjék, adatokat gyűjtsenek, és azon keresztül fejlődjenek. A fenntarthatósági jelentés hibái – legyen az adatminőség, relevancia, integráció vagy stratégiai illeszkedés hiánya – komoly következményekkel járhatnak: részegységes megfelelési kihívások, reputációs rizikó vagy versenyhátrány. Amennyiben azonban a vállalat tudatosan építi fel az ESG folyamatokat, akkor nem csak elkerülheti a gyakori csapdákat, hanem valódi versenyelőnyt is szerezhet a hitelesség és fenntarthatóság területén.
Ha kíváncsi, hogyan tudjuk támogatni az Ön cégét abban, hogy versenyelőnyt szerezzen a helyes adatszolgáltatással, akkor böngésszen workshopjaink között!