A Vantage Point-nál lényegesnek tartjuk, hogy széles látókörből nézzünk rá a vállalkozásokra. Cégünk nevének jelentése is ezt tükrözi: más szemszögből tekintünk a fenntarthatósági kérdésekre. Mivel szolgáltatásaink kiemelt célcsoportját az ESG szabályozások hatálya alá eső vállalatok alkotják és a fenntarthatósági compliance különösen fontos számunkra, első jogi témájú blogposztunkban rövid áttekintést adunk a fenntarthatóság jogi területeinek összetettségéről.

A fenntarthatóság jogi kereteit többféle megközelítésben vizsgálhatjuk. Tanulmányozhatjuk a fenntarthatóság egyes területeire vonatkozó ágazati jogszabályokat, áttekinthetjük a nemzetközi, uniós és hazai szabályozást, és elemezhetjük azt is, hogy mi vonatkozik az államokra és mi a jogi személyekre.

A Vantage Point-nál munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a teljes jogi képet lássuk és folyamatosan nyomon kövessük a jogi környezet változását, hiszen ezáltal ügyfeleinket iparágukra szabottan tudjuk felvértezni a legfrissebb információkkal. 

Megközelítésésünkben a fenntarthatóság egyes területeit illetően iránytűként az SDG-k szolgálnak. Egy 2015-ben elfogadott ENSZ határozat szól a 17 fenntartható fejlődési célról (Sustainable Development Goals, SDG-k) és 169 kapcsolódó, egymással egységet alkotó és egymástól elválaszthatatlan alcélról. Ez a fenntarthatóság elveinek nemzetközi keretrendszere és iránytűje, amely a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontok egyensúlyát helyezi előtérbe. Fontos kiemelni, hogy az ENSZ Közgyűlésének határozatai elsősorban politikai állásfoglalást tükröznek, ugyanakkor soft law jellegűek és hozzájárulhatnak a jogfejlődéshez is. Közvetlen kapcsolódás nincs tehát az SDG-kről szóló ENSZ határozat és a kötelező erejű (akár uniós, akár hazai) jogszabályok között, ugyanakkor a jogalkotás irányát az SDG-k is alakították.

A kötelező erejű jogi keretek rendkívül sokszínűek, hiszen számos ország és régió saját szabályozást hozott létre. Az ezek között lévő eltérések gyakran zűrzavart okoznak, miközben új kihívások elé állítják a vállalkozásokat. Emellett a fenntarthatósági jogi szabályozás rendkívül dinamikus, mert a tudományos kutatások, a környezeti események és a társadalmi elvárások folyamatosan formálják azt. Az újabb jogszabályok bevezetése vagy a meglévők módosítása komoly fejtörést jelent a vállalatok számára, mert lépést kell tartani a változásokkal és alkalmazni is kell azokat a tevékenységeik során.

A fenntarthatósági jog témájának összetettségéből, terjedelméből és állandó fejlődéséből fakadóan az egyes területekről további jogi témájú blogposztjainkban fogunk írni.